Kérjük, őrizzék meg nyugalmukat!

A robbanás után hét órával Ulana Homjuk a fehéroroszországi intézetében szokatlanul magas sugárzást észlel, és a szélirányból Csernobilra következtet. Moszkvában Legaszov a Borisz Scserbina vezette bizottság előtt cáfolja, hogy kisebb ipari balesetről lenne szó: az épület mellett talált grafit szerinte azt jelenti, hogy maga a reaktormag robbant fel. Scserbinával helikopterrel a helyszínre repülnek, és Legaszov megakadályozza, hogy közvetlenül a nyitott mag fölé szálljanak. Az erőműben Brjuhanov és Fomin továbbra is tagad, a sugárbeteg Djatlovot is kihallgatják, végül Pikalov tábornok ólmozott járművel mér, és körülbelül 15 000 röntgen/órát jelent; az igazgatót és a főmérnököt letartóztatják. Legaszov homok és bór ledobását javasolja a grafittűzre; az egyik helikopter rotorja beleakad egy daru kábelébe és lezuhan. Svédországban sugárzó részecskéket találnak, ezért a Szovjetunió elismeri a balesetet. Körülbelül 36 órával a robbanás után megkezdődik Pripjaty kitelepítése, három napra elegendő holmival. Homjuk a helyszínre érve figyelmezteti Legaszovot: a megolvadt anyag a reaktor alatti tartályok vizével érintkezve óriási gőzrobbanást okozhat. A vizet le kell ereszteni, ezért Alekszej Ananyenko, Valerij Bezpalov és Borisz Baranov leszáll az elárasztott alagsorba.